Asztma: évente több mint 20.000 új beteg!

Az asztma a legutak krónikus gyulladásos betegsége, melyet a genetikai és a környezeti tényezők egyaránt előidézhetnek. A betegség következtében sípoló légzés, köhögés, mellkasi szorítás és nehézlégzés léphet fel. Ezek a tünetek főleg éjszaka vagy kora reggel jelentkeznek, és gyakran fokozódnak fizikai terhelés vagy bizonyos tényezők hatására, mint például az allergének, a légszennyezés vagy a hirtelen hőmérsékletváltozás. Az asztma a légutak szűkülete következtében jelentkezik, ami miatt a levegő áramlása akadályozott.

Mi történik a hörgőgörcs során?

Az asztma következményeként a hörgők nyálkahártyája megduzzad, sűrű nyák keletkezik, és a hörgőcskéket körülvevő izmok összehúzódnak, azaz hörgőgörcs alakul ki. A hörgőgörcs csökkenti a légutak átmérőjét, így akadályozza a levegő áramlását. A legnagyobb nehézséget a levegő kifújása okozza, ami légszomjhoz vezet, és arra kényszeríti az asztmás beteget, hogy gyorsabban vegyen levegőt.

A gyermekkori asztma előfordulása

A gyermekkori asztma a leggyakoribb krónikus betegség a gyermekek körében. A fiúkat kétszer gyakrabban érinti, mint a lányokat, de kamaszkorban ez a nemek közti különbség eltűnik. Az asztma jellemzően kisgyermekkorban kezdődik, de akár már csecsemőkorban is jelen lehet. A statisztikák szerint 20-25%-ban fordul elő csecsemőkorban. A betegség a kamaszkor környékén sok esetben megszűnik vagy látványosan enyhül, a gyermekek 60-70%-a ekkor túljut rajta. A betegség kialakulásában szerepet játszhatnak olyan tényezők, mint a koraszülöttség, vírusos fertőzések, vagy környezeti hatások, mint például a passzív dohányzás. Azokban az esetekben, amikor később kezdődik a betegség előfordulhat, hogy felnőttkorban is megmarad.

2019 évi felmérés eredménye

Az itt elérhető térkép a 2019-es évben a tízezer lakosra jutó asztmával diagnosztizált és kezelt betegek számát ábrázolja a beteg lakóhelye szerint, az egyes megyékben. Az országos átlag 229,3 beteg/10 000 lakos volt.

A 2023-as felmérések szerint Magyarországon több mint 300 ezer regisztrált felnőttkori asztmás él, és közülük körülbelül 15 ezer ember szenved a betegség súlyosabb tüneteitől.

Megelőzés szempontjából többek között fontos a stresszcsökkentés és a tüdő egészségének megőrzése

Mivel a stressz is kiválthatja az asztmát, kulcsfontosságú, hogy megtanuljuk azt kezelni. Számos relaxációs és légzőgyakorlat létezik, amelyek segíthetnek mérsékelni a stressz és az asztma tüneteit.

Magyarországon évente több mint 20 000 új asztmás beteget diagnosztizálnak, köztük sok fiatal felnőttet és gyermeket.

Az asztma súlyos légzőszervi betegség, amely jelentős hatással van az érintettek életére, ezért rendkívül fontos, hogy odafigyeljünk tüdőnk egészségére, mivel ezzel növelhetjük a betegséggel szembeni ellenálló képességünket.